Krétán történt a borzalom, hála Mínosz királynak,
Ki
azt kérte Poszeidóntól, jósolja meg, őt választják-e majd a következő
uralkodónak.
Poszeidón
megjósolta, hogy a király Mínosz lesz,
Egy
hófehér bikát küldött, úgy gondolta így jelez,
Azt
kérte mindezért cserébe egyedül,
A
bikát öljék le, ha a jóslat beteljesül.
Be
is teljesült a jóslat, Mínoszt megválasztották,
De
Mínosz nem akarta megölni a fenséges bikát.
Kicserélte
egy egyszerű, mit sem érő állattal,
De
Poszeidón észrevette, s készült is a bosszúval.
Átkot
szórt a királynéra, aki a nagy átoktól
Kitalálta,
hogy ő gyereket akar a hófehér bikától.
Próbálták
megorvosolni, ezt a szörnyű vágyat,
De
nem sikerült addig amég, apa lett az állat…
Mert
a királynénak kisfia született,
Testén
egy bika fej volt, emberi fej helyett.
Neve
pedig Minotaurusz lett.
Sokáig
próbálta szeretni a borzalmas gyereket,
De
ahogy az nőtt egyre csak veszélyesebb lény lett.
Mínosz
király kénytelen volt egy nagy döntést hozni:
„A
szörnyű Minotauruszt ideje bezárni,
Mert
mikor nagyobb lesz, nemtudjuk majd eltartani,
sem
megakadályozni.
Kitudja
ha erősebb lesz mi mindent megtesz majd?
Jajj
ha okosabb vagyok, mind elkerüljük a bajt.
Nade
mostmár itt az idő kitalálni valamit,
Azt
a Zeusz átkát, azt az Olümposz mindenit,
Lenne
is egy ötletem, egy mesés labirintus,
De
hát olyan halálosat építeni ki tud…”
Daidalosz
vállalkozott, hamar megtervezte,
Amennyire
tudta, ellenállóvá építette,
Azt
mondta a királynak: „Nem lesz innen kiút
Be
mehet itt bárki, de bizony ki nem jut.”
Így
született a börtöne a Minotaurusznak,
Akik
oda bementek, azóta is bent vannak…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése